szerző: N. Kovács Barbara
Mivel a lakáskiadást sokan jó kereseti lehetőségnek látják, így egyre többen vágnak bele. A lakáskiadás szabályai sokrétűek, ezért érdemes alaposan tanulmányozni őket.
Lakáskiadás esetén elsőként azt kell eldönteni, hogy rövid- vagy hosszú távra szeretnénk bérbe adni ingatlanunkat. Mindkettőnek meg van a maga előnye és hátránya. A rövid távúnál egyértelműen magas bevételt lehet egy hónapban elérni, ám a munka is jóval több és főleg a turizmusra épül. Hosszabb távon pozitívum, hogy kevesebb a feladat, a bevétel bár kevesebb, de sokkal stabilabb. Ezúttal a hosszú távú bérbeadás fontos tudnivalóit tekintjük át.
A bőség zavara
A lakáskiadás szabályai lehetővé teszik, hogy többféle formában végezhessük ezt a tevékenységet. Így lehetünk bérbeadók egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként vagy adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként. Legyen bármelyik, annyi biztos, hogy adót mindenképpen fizetni kell ezen tevékenység után. Itt is lehetőség van választani, kétféle számítási mód közül. Az egyik a költséghányad szerinti, míg a másik a tételes költségelszámolás alapján működik.
A legegyszerűbbnek a költséghányad szerinti adózás látszik, bár kiszámolni már nem annyira könnyű. A lényege, hogy a bérbeadásból származó bevételekből tíz százalékot el lehet számolni költség címén és a maradék összeg után kell 15 százalékos személyi jövedelemadót fizetni. A csavar ott kezdődik, hogy mi számít bérbeadásból származó bevételnek. Ugyanis nem csak a bérleti díj lehet az, hanem például a közüzemi számla ellenértéke is, ha a bérlő úgy fizeti, hogy nincs a nevén a mérőóra. Így ezen összeg után is adóznunk kell. A megoldás, ha átírjuk a mérőórákat a bérlő nevére. Ha nem, akkor jöhet a második adózási forma, a tételes költségelszámolás. Ebben az esetben nem képez bevételt a közüzemi számla, de itt is sok a kivétel. Például a közös költség, akkor is, ha benne van az egyik közmű szolgáltatás díja.
A lakáskiadás szabályai közt szerepel, hogy értékcsökkenést is el lehet számolni az adózás során, de csak magánszemélyeknek.
A sok kivétel és sokrétűség miatt érdemes a bérbeadás előtt egy adótanácsadóval is konzultálnod, hogy a lehető legjobb megoldást megtalálhassátok.
A biztonság az első
Ahhoz, hogy az ingatlanod és a bevételeid is biztonságban tudd, nélkülözhetetlen a hivatalos bérleti szerződés, amelyet közjegyző készít el. Bár ez nyilvánvalóan egy nagyobb kiadás, de tekinthetjük befektetésnek is, amely akkor térül meg, ha problémád támad a bérlővel. Ugyanis egy ilyen kontraktussal a kezedben gyorsabban intézkedni tudsz, ha épp a bérlő nem fizet vagy egyéb baj van vele. Nem csak a felmerült gondot tudod orvosolni könnyebben, de előbb tudsz másik bérlő után is nézni, vagyis előbb lesz ismét bevételed.
Takarékosabb megoldás lehet az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amelyet szintén közjegyző készít el.
Lakáskiadás szabályai: mindig legyen bérlőd
A hosszú távú lakáskiadás egyik alapelve, hogy folyamatosan legyen bérlő az ingatlanban. Az üresjárat nem csak bevételkiesést, de kiadást is jelent egyben. Amíg nincs fizetőképes lakója a kiadó lakásodnak, addig neked kell állni minden rezsiköltséget, legyen az bármekkora összeg. Mindezeken felül apróbb felújításokat is el kell végezned, hogy kiadhatóbb legyen a lakás. Mindezen túl a hirdetési- vagy ingatlanközvetítői díj is terheli a pénztárcádat, hogy megtaláld az új bérlőt. Ha magad hirdeted a lakást, akkor még időt is rá kell szánnod a bemutatásra, amikor érkeznek az érdeklődők. Új szerződés, újabb költség. Éppen ezért az a bérlő a legjobb, aki hosszú évekig ott szeretne lakni az ingatlanodban és ezt hajlandó akár írásba is ada