szerző: Végh Nóra Judit
A tavalyi évben Észtországban (24,2 százalék) volt a legmagasabb az ingatlan áremelkedés az előző évhez képest. Ezt követi a második helyen Magyarország (21 százalék), majd Litvánia (19,3 százalék), de Csehországban és Bulgáriában is jelentős drágulás történt. Az Európai Uniós átlag 7,4 százalékon van. A svédeknél, finneknél, olaszoknál a többiekhez képest elenyésző volt a drágulás, 1-3 százalék között. Spanyolországban, Máltán és Cipruson 5-7 százalék közötti az emelkedés, Dániában a legjobb a helyzet, ahol nemhogy emelkedtek, de még 2,4 százalékkal csökkentek is az árak – derülnek ki az Eurostat legfrissebb kiadványából. A statisztikából azt is megtudjuk, hogy az elmúlt 10 év alatt itthon csaknem megháromszorozódtak az ingatlanárak (173,8 százalékos emelkedés), és az albérletárak is jelentősen, 64,7 százalékkal növekedtek.
A lakbéreket illetően hasonló eredményekre jutott a KSH is, amely már februári adatokkal is szolgál: a lakásbérleti díjak országosan 1,8 százalékkal, a fővárosban 1,4 százalékkal nőttek februárban az egy hónappal korábbihoz viszonyítva; éves összevetésben országosan 20, Budapesten 21 százalékos volt az áremelkedés. A fővárosban valamennyi kerületcsoportban emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt, leginkább, 2,4 százalékkal a budai hegyvidéki kerületekben, a többi kerületcsoportban pedig 1-2 százalékkal. Egy év alatt a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb, 24 százalékos és a pesti külső kerületekben a legkisebb, 18 százalékos drágulás.
A plafont már elértük, de hogyan tovább? A szakértők szerint idén már nem kell tartanunk ennyire drasztikus áremelkedéstől, és kedvezőbbek lehetnek a piaci feltételek.