szerző: Végh Nóra Judit
A benzinárak emelkedésével azonban megfordulni látszik a trend: ingatlanvásárlásnál felértékelődik a jó közlekedés, és egyre többen keresik a város kényelmét.
Évek óta töretlen az agglomeráció népszerűsége, már korábban is presztízs volt, a pandémia kirobbanásakor pedig közel két évtizedes rekordot döntött a kereslet. Az elmúlt három évben számottevő lakosságcsere figyelhető meg Budapest és a környező települések között, az agglomeráció javára.
A szakértőket már egy ideje foglalkoztatja, hogy mennyit bírnak még el a települések, és tavaly el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy kimondták, több helyen érdemes lenne kitenni a „megtelt táblát”. A KSH 2022-es adatai szerint 81 település tartozik a budapesti agglomerációhoz, és több mint 2,6 millióan élnek ott. Ritkábban esik szó róla, de számottevő a győri, a miskolci és a pécsi agglomeráció is, valamint vannak agglomerálódó térségek is, melyek közül a balatoni a legjelentősebb, de jön fel a Velencei-tó környéke is.
A dráguló üzemanyagárak viszont felülírhatják az eddigi folyamatot, és az energiaárak is sejtetnek némi befelé áramlást a városokba. Egyre többen állnak át a tömegközlekedésre, vagy próbálják megbeszélni a munkahelyükön: hozzák vissza a home office-t, hogy ne kelljen elautózni a fizetést. A távmunkában dolgozók jellemzően szívesen maradnának a térségükben.
Nézz szét eladó, esetleg kiadó ingatlanaink között ide klikkelve.
Az agglomerációs ingatlantrendekből most az látszik, hogy azok a települések őrizhetik meg nyerő pozíciójukat, ahol kiépített az infrastruktúra.
Az eladók úgy számolhatnak, hogy értékesebbek azok az ingatlanok, amelyek közelében van vasút- vagy HÉV-állomás, ami korábban a nyugalomvágy miatt hátrány lehetett, most egyértelmű előny lesz. Idővel pedig újra emelkedhet az agglomeráció renoméja, ha szellősebbé és élhetőbbé válnak a települések.