Szerző: Dr. Kovács Róbert - ügyvéd
Amennyiben eladóként vagy bérbeadóként meglévő ingatlanunk értékesítésében, illetve A mostani cikkünkben az energetikai tanúsítványra vonatozó fontosabb szabályokat tekintjük át, mert tapasztalataink szerint az eladók, illetve a bérbeadók gyakran nincsenek tisztában az adásvételi szerződés, valamint a bérleti szerződés megkötését megelőzően azzal, hogy az ingatlan értékesítéséhez, illetve bérbeadásához energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
De mi is az energetikai tanúsítvány? Egy olyan okirat, amely az ingatlan energiahatékonyságáról, az ingatlan pontos energetikai besorolásáról ad tájékoztatást. Az energetikai tanúsítvány a közelmúltban kialakult energiahelyzet miatt különös jelentőséggel bír, mert a vevők, illetve a bérlők számára egyre fontosabb szemponttá válik az elszabadult rezsiárak miatt, hogy a megvásárolni vagy bérbe venni kíván ingatlan milyen energetikai jellemzőkkel bír.
Az energetikai tanúsítvány részletes szabályait az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (Rendelet) tartalmazza. A Rendelet értelmében új épület építése, meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása esetén energetikai tanúsítványt szükséges készíteni. A Rendelet ugyanakkor számos kivételt is tartalmaz, amelyek esetében nem szükséges energetikai tanúsítványt készíteni. Ilyen eseteknek minősülnek jellemzően az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületek vagy a műhely céljára szolgáló épületek, továbbá az ipari területen lévő épületek bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ugyanígy nem szükséges energetikai tanúsítványt készíteni, a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén, továbbá, ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt. Nem szükséges továbbá új energetikai tanúsítványt készíteni abban az esetben sem, ha az ingatlan rendelkezik 10 évnél nem régebbi hatályos tanúsítvánnyal, feltéve, hogy az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményértékek nem változtak meg időközben.
A Rendelet értelmében az ingatlan ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadás esetén a szerződésben rögzíteni kell, hogy kell-e tanúsítványt készíteni, valamint fel kell tüntetni az energetikai tanúsítvány kódját, továbbá a vevő vagy a bérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.
A fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy az esetek többségében, amennyiben a tulajdonunkat képező ingatlant ellenérték fejében értékesíteni vagy bérbe adni kívánjuk, úgy energetikai tanúsítványt kell készíttetnünk, mivel annak megléte, és a tanúsítvány kódjának a szerződésben történő rögzítése jogszabályi követelmény. Fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy amennyiben ingatlanunk tulajdonjogát nem ellenérték fejében, hanem ingyenesen, pl. ajándékozás útján ruházzuk át másra, úgy nem szükséges energetikai tanúsítványt készíteni.