szerző: N. Kovács Barbara
A zártkert megnevezés már régi és hivatalosan nem használt fogalom. Ennek ellenére több tulajdoni lapon is így szerepel. Ma már csak a külterület vagy belterületi megnevezés használatos. Ha a tulajdoni lapon mégis a zártkert elnevezést látod, akkor az a mostani külterületi besorolásnak felel meg.
Művelés alól nem kivont terület: bonyolult procedúra
Amennyiben nincs más út, csak a zártkerti ingatlan vásárlása, úgy a legfontosabb, amit meg kell tudnunk róla az, hogy művelés alól kivett avagy nem. Ez az információ ugyanis alapjaiban befolyásolja az adásvétel procedúráját.
Mivel ezek az ingatlanok termőföldnek számítanak a Földforgalmi törvény vonatkozik rá. Például meghatározza, hogy egy magánszemélynek mennyi termőföldje lehet, az Európai Unión kívüli külföldiek és általánosságban jogi személyek sem vásárolhatnak ilyet.
Amennyiben a művelés alól nem kivett ingatlanról van szó, úgy egy hosszadalmas folyamat vár ránk azután, hogy megegyeztünk az eladóval az árban és egyéb részletekben. Az első lépés, hogy szükséges értesítenünk azokat, akiknek elővásárlási joga van. Ha senki nem él az elővásárlási jogával, akkor ügyvéd előtt aláírható az adás-vételi szerződés, amelyet ezután hatvan napra ki kell függeszteni a helyi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára. Ilyenkor még előkerülhetnek elővásárlásra jogosultak, és oda lehet az egész. Ám ha nem történik meg két hónapon belül, akkor még mindig nincs vége a megpróbáltatásoknak. Elsőként a helyi földbizottság, majd a megyei földhivatal jóváhagyása is szükséges a törvényes vásárláshoz. Mindez több hónapos ügyintézést jelent.
Miután végére értünk a papírmunkának és miénk a tulajdon jog, akkor is vannak olyan rendelkezések, amelyeket be kell tartanunk. Ilyen az, hogy a művelési ágnak megfelelően kell a földünket használni. Ez azt jelenti, hogy ha szőlő ültetvény van rajta vagy épp gyümölcsfák, akkor azokat mindenképpen gondoznunk kell, különben földvédelmi bírságot is kaphatunk. Amennyiben nem termesztünk rajta semmit, akkor is gazmentesen, rendben kell tartani.
A zártkerti ingatlan vásárlása esetén az sem mellékes, hogy a beépíthetősége ezeknek a telkeknek nagyon alacsony, általában három százalékos. Egy hatvan négyzetméteres épülethez legalább kétezer négyzetméteres telek szükséges.
Az ilyen ingatlanok jellemzően külterületen helyezkednek el, ahol a helyi önkormányzatnak nem feladata biztosítani mindazt, amit belterületen kötelessége. Ilyen például az aszfaltozott út, a tömegközlekedés, szemétszállítás vagy éppen a közművek.
Egyszerűbb a zártkerti ingatlan vásárlása, ha művelés alól kivont a terület
A művelés alól kivett zártkertek is lehetnek külterületiek vagy akár belterületiek is, de vásárlásuk és eladásuk sokkal egyszerűbb. Egészen pontosan megegyezik a hagyományos lakóingatlanéval, nincsenek speciális előírások és intézkedések. Ugyanakkor nem minden fenékig tejfel ezen zártkerti ingatlan vásárlása, mert azért vannak hátrányai is. Csak akkor lehet rá Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) igényelni, ha a telken álló ingatlan lakóépületként van bejegyezve. Ugyanígy Babaváró Hitel is igényelhető. Ha más, lakáscélú hitelt szeretnél rá felvenni, akkor az sem lehetetlen, de alaposan utána kell járnod, mert nem minden bank hajlandó rá.
A zártkerti ingatlan után is fizetni kell vagyonszerzési illetéket, amely mértéke a vételár 4 százaléka. Ugyanakkor illeték kedvezmény csak akkor jár, ha a zártkertben lakóingatlanként bejegyzett ingatlan áll. Amennyiben gazdasági épületként van bejegyezve az ingatlan, úgy mindez nem lehetséges.